A Sugarbird legújabb kollekciója ismét bizonyította, hogy a magyar kulturális örökség kifogyhatatlan inspirációforrás a divat számára. A tervezők ezúttal a matyó és roma motívumok mellett a hazai építészet ikonikus elemeit is beemelték a darabokba. A kollekció vizuális és érzelmi utazás, amely hidat képez a hagyomány és a modernitás között, és egyúttal üzenet is: büszkén viselhetjük magunkon magyar gyökereinket bárhol a világban.

A Sugarbird a Budapest Central European Fashion Week 2026-os tavaszi-nyári kifutóján mutatta be új kollekcióját, amely hatalmas sikert aratott. A bemutatón a klasszikus matyó motívumok, a retró hangulat és az elegáns gipsy-vonal mellett a magyar építészeti örökség is főszerepet kapott. A márka ezzel ismét megerősítette elköteleződését a hazai kulturális értékek iránt, miközben friss és izgalmas irányokkal gazdagította a magyar divatvilágot.

A Sugarbird márka a Budapest Central Europe Fashion Week SS26 eseményén is bizonyította elköteleződését a magyarországi népviselet iránt, legyen szó például a matyóról vagy a roma viseletekről. De ezúttal a hazai építészeti örökség is erősen foglalkoztatta a tervezői csapatot, amelynek tagjaival – Jagasics v. Csonka Hedvig kreatív vezetővel, Horváth Gazsó Adrienn képzőművésszel, K. Barbara grafikussal és Baranyi Ádám tervezővel a bemutató után beszélgettünk.

Milyen vízió alapján készült a mostani kollekció?

Jagasics v. Csonka Hedvig: Idén négy fő irányból indultunk: a klasszikus matyó motívumokból, egy retro hangulatú válogatásból, Adrienn grafikáiból és festményeiből, valamint egy elegáns gipsy-vonalból. Nem tudunk egyetlen témánál leragadni – túl sokrétű az érdeklődési körünk és túl sok minden inspirál bennünket. A Sugarbird show időutazás is volt: a Csárdáskirálynőtől az Illésig.

Hogyan állt össze a koncepció?

J. v. Cs. H.: Kicsit olyan volt a hangulat a kifutón, mintha egy vasárnap délelőtt otthon lennénk (ehhez az a körülmény is hozzátesz, hogy Hedvigék bemutatója az idei Fashion Weeken vasárnap délelőttre esett – a szerk.). Sül a konyhában a rántott hús, a Sokol rádión először operett szól, aztán valaki átteker az Illésre, majd Koós Jánosra. Ez a zenei ív határozta meg a kollekció dramaturgiáját.

Adrienn, a tollrajzos minták különösen feltűnőek voltak. Milyen inspiráció mentén valósultak ezek meg?

Horváth Gazsó Adrienn: Klasszikus építészeti elemekből indultam ki: szerepel a Parlament, a Bazilika, a Halászbástya, de ott van Tihany és a Balaton is. Ezeket egy blondel keretbe foglaltam, mintha festmények lennének. Mindebben többünk személyes kötődése is megjelenik: Hedvig, Barbara és én a Viharsarokból származunk, a környékünkön található Wenckheim-kastély is megjelenik az anyagon. Nem kifejezeten népi motívumokat akartam visszahozni, hanem a magyar képzőművészet és építészet hagyományaiból merítettem.

A SUGARBIRD-nek van egy ikonikus darabja, ami most sem maradhatott ki.

Baranyi Ádám: Igen, a Queen-kabát, más néven: Deleko. Ez már a névjegyünké vált; mindig része a finálénak, a közönség várja is. Mellette viszont minden más ruha új, amelyek egyben a következő szezon kollekcióinak a gerincét is adják.

Kollaborációban olyan híres brandekkel dolgoztatok már, mint a Disney vagy a Coca-Cola. Van újabb együttműködésetek?

J. v. Cs. H.: Kilátásban van egy új kollaboráció, de az még titok, viszont egyéb kapszula együttműködést már itt is bemutattunk; az említett tollrajzos grafikával terveztük meg egy számunkra kedves sörféle “ruháját”, azaz a csomagolását, és ez a sör limitáltan, a kollekcióval együtt piacra kerül.

Mit üzen a SUGARBIRD a ruhadarabjain keresztül?

K. Barbara: Azt, hogy büszkén viseljük magunkon a kulturális örökségeinket, bárhol is legyünk a világban!